2013. augusztus 9., péntek

10. fejezet.

Hope*

Rohadtul rosszúl lettem. Bementem a WC-re hányni. CSak annyit vettem észre hogy Dylan rohant utánam.

Dylan: Hope, jól vagy ? (simogatta meg a hátam)
Hope: Pers... (majd kiokádtam az egész esti piát).
Dylan: jaj kicsim!. (puszilta meg a nyakam, mintha enyhítené a dolgokat.)
Hope: inkább menj ki bulizni, szeretlek. (néztem rá, mint aki haldoklik).

Majd betoppant Lindsey.

Lindsey: úr isten, Hope jól vagy?
Hope: Basz..i , jól vagyok, menjetek bulizni. (ordítottam el magam)..
Dylan: kicsim nyugi!
Lindsey: nagyon oda vagy, nem hagyunk így itt, szerintem kint Andy-is már haldoklik.
Hope: azért menjetek ki, nem akarom hogy így lássatok.

Nagyon ideges voltam, de nem azért mert védtek, hanem mert rosszat sejtettem. Egyre inkább azt éreztem hogy szükségem van Dylan-re. Lindsey kiment egy percre megnézni Andy-t.

Dylan: Kell beszélnünk.!
Hope: miről?
Dylan: azt majd kettesbe.
Hope: Dylan, ne idegelj, ketten vagyunk (feküdtem a wc mellet)
Dylan: miután jobban vagy, a szobába megbeszéljük jó?
Hope:oké.

Lindsey*

Hope tiszta furcsa volt, lehet hogy kicsit részeg, de ilyenkor jól kéne magát éreznie. Aggódom érte.

Andy: Hállod, álmos  vagyok, menjünk aludni. (esett nekem Andy és adott egy puszit).
Lindsey: te jó isten. (mondtam magamban).

Hope*

Kicsit jobban voltam már, aztán fölmentünk a szobába. Mivel Dylan-el egy szobánk volt, ő már fönt várt.
Mikor fölértem, az erkélyen volt egy asztal, csomó gyertyával. De Dylan sehol. El kezdtem pánikolni, majd előbukkant, egy csokor virággal a kezében, és egy pezsgővel. Nagyon furcsáltam.

Hope: őőőőőőőőőő, ez mi? (néztem furcsán).
Dylan: kicsit részeg vagy szivem, ma vagyunk együtt 2 hete.
Hope: basszus, tényleg. (ugortam Dylan karjaiba).
Dylan: végülis nem nagy cucc, de az alkalom ottvan.

Majd odaadta a virágcsokrot, amiben volt egy kis dobozka. 

Dylan: nyisd ki.
Hope: okééé.

Mikor kinyitottam, Dylan kivett belőle egy gyönyörű nyakláncot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése